Címkék

433 MHz (2) ISM (2) PMR (1) radio (2) RFINT (1) Címkefelhő

RF surveillance, jamming

2014.06.25. 00:08 | 6178 | Szólj hozzá!

Felhasználva az előző postban található szituációs játékot, az új részben megvizsgáljuk, hogyan tudjuk egy feltételezhetően rádiós rendszer alapvető jellemzőit megállapítani, sorra veszünk pár terepen is gyorsan és könnyen használható eszközt, záróakkordként pedig finoman érintjük a zavarás témakörét (kockázatok, mellékhatások).

Annak, aki már rádiózik pár hónapja, könnyű (viszonylagos sikerrel) megtippelni ránézésre, hogy egy rendszer milyen frekvenciát használ. Ez annyira nem is nehéz, hiszen vannak szabványok, szokások, ezek országon, sőt, földrészeken belül ritkán változnak, ezért ha valamilyen távirányítót látunk, ami egy konnektort, sorompót, lámpát kapcsol, joggal kezdhetjük a szimatolást a 433 MHz-es frekvencia környékén.

Klassz, viszont mi van, ha a megérzésnél, tippelgetésnél profibb, gyors és közel biztos módszerrel szeretnénk megállapítani egy adás frekvenciáját. Ott állunk egy sorompó mellett, ott a kis fekete antenna, 3 napja rádiózunk, fogalmunk sincs, hol keressük a jelet. Megoldás? Van, méghozzá - megint és újra - filléres. Az eszköz neve frekvenciamérő. Ránézésre úgy néz ki, mint egy kicsi és olcsó Walkie-Talkie, de annál érdekesebb. :)

Yaege FC-2

Ez a kis eszköz a 25 dolláros vételárért bekapcsolás és mérés után meg mondja nekünk a közelében lévő rádiós adás pontos frekvenciáját. Jól hangzik ugye? Pedig ennyire azért mégsem egyszerű. Ismeritek a Kossuth Rádiót? És a MusicFM-et? Legalább 1 közös tulajdonsága van e két remek adónak. Mindkettő egyszerre szól.. Azaz mindkettő frekvenciáján, még ha azok oly távoliak is egymástól, ott a jel. Akkor mégis hogyan tud egy ilyen kis kütyü igazságot tenni?! A kulcs az adás erősségéből és az adó távolságából adódó helyzeti előny. A 89.5 MHz-en található klassz zenés rádió, melynek adótornya (ha nem csalnak a forrásaim) a Széchenyi-hegyen található, meglehetősen magas max. ERP-vel rendelkezik, hozzávetőlegesen olyan 78 kiloWattal. Ezzel szemben mondjuk egy PMR rádió (a boltban kapható 20-40 ezer forintos, nem leszedhető antennával* párban árult rádiók ilyenek) max. ERP-je 500miliWatt max. Két véglet, mégis, például a Deák téren sétálva egy mellettünk "elsütött" PMR adás frekvenciáját probléma nélkül be fogjuk tudni mérni a fenti eszközzel.

*: A PMR rádiókra a teljesítmény mellett vonatkozó egyik korlátozás, hogy antennájuk nem lehet eltávolítható.

Intermezzo: Ismerjük meg Jánost. Jánost most szippantotta be a rádiós világ. Két munkatárásával Istvánnal és Vincével együtt dolgoznak a Macska#12345 Bt. irodájában. István és Vince PMR rádión szoktak beszélgetni az irodában, mikor rövid közlendőjük van egymással. Jánosnak még nincs pénze PMR rádióra, de szívesen hallgatná István és Vince társalgását. Ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy amikor Vince vagy István adást kezdeményez, akkor a közelben legyen (pár méter - ezzel garantálva a PMR jel "prioritását"). Frekvenciamérője ki fogja dobni a sávot, amire hangolnia kell, és máris élvezheti a társalgást.

Itt jegyezném meg, hogy a több résztvevős, komolyabb rádiós rendszereknél a DOWNLINK frekvencia (magyarul lejövő freki, amit mindenki vesz) gyakran teljesen más mint az UPLINK (felmenő freki) frekvencia, hiszen így könnyen valósítható meg átjátszó állomások telepítése és primitív moderáció, szegregáció is.

Egy fontos témáról még nem beszéltünk. A zavarás. A rádiós zavarokra a kedvenc analógiám a terem példa. Képzeljük el, hogy újra az általános iskola padjában ülünk, körülöttünk minden osztálytásunk. Amikor csak 2-3 padtárs beszélget egymással, minden szót tökéletesen értenek. Aztán ahogy egyre többen kezdenek beszélgetni azonos időben, úgy lesz szükség mind gyakrabban arra, hogy visszakérdezzünk: Elnézést, nemértettem amit mondtál az előbb, megismételnéd? Illetve: Bocsi, tudnál egy kicsit hangosabban beszélni?

Persze, ha mindenki folyamatosan növeli a hangerőt, abból ismét és újra csak káosz lesz, ráadásul egyre nagyobb. Hasonlóan a rádiós rendszereknél is, ha zavar van (azaz például kettő vagy több jel zavarja egymást), azt nem feltétlen célszerű az adásteljesítmény növelésével "megoldani". Egy későbbi poszt témája lesz ezeknek a módszereknek a bemutatása, mi most maradjunk az ISM433-as sávnál a csattanóra.

Piti trükk autótolvajok körében (de sajnos időről időre beválik), hogy a gépjármű sikeres zárását akadályozzák meg. Miért jó ez? Miért nem a nyitásra mennek? Nos, mert interferenciát, zavart előidézni annyira egyszerű a szakszerű (RF alapú) nyitáshoz képest, mint ide a Plútó. :)

Hogyan működik? A gépjárművek (EU) rádiós kulcsa 433.92 MHz-en dolgozik. Ha valaki eltöltött már pár percet ebben a tartományban, tudhatja, hogy itt rövid, esetleg ismétlődő, kis teljesítményű adások mennek, un. burstök. Ezek alapvetően nem szoktak fennakadást okozni az autónk nyitásában, miliwattokról beszélgetünk. A sikeres zavaráshoz praktikusan nagyobb teljesítményű adót szoktak használni. Szintén 25 dollár körül kapható például az alábbi adóvevő:

Baofeng UV-5RA

Mielőtt kifejteném, hozzá kell tennem, ahogy az előző postban is: engedély nélkül rádión adni TILOS, és naív aki azt hiszi, hogy azért mert Ő nem lát senkit, attól még őt nem látják..Huh, erről is kell majd postolnom. Addigis a lényeg: a fenti rádió max kimenő teljesítménye...amit nem használhatunk...4 watt. Az auto rádiós kulcsának teljesítménye: pár miliwatt. Szóval a rosszfiúk kedvelt módszere, hogy amikor kiszállunk a kocsiból, és rohanunk a célunk felé, és hátra se nézve rányomunk a záró gombra, akkor azonos időben ők is folyamatosan nyomva tartják az adás gombot. Az erősebb jel nagy eséllyel elnyomja a gyengébbet, az eredmény pedig: - ha nem nézünk hátra és nem győződünk meg róla, hogy a kocsi tényleg bezárt - a kocsi nyitva marad..

A rádiós világban gyakran kell számolni interferenciával, zavarokkal. Van mód adott földrajzi helyen, térségben frekvenciákat vásárolni, kisajátítani, azonban ez is csak arra garancia, hogy papír szerint ott más - legális - jelforrás nem lesz. Illegális, kalóz adások bárhol bármikor előfordulhatnak. Jobb esetben egy recsegés a rádióban.

Ennyit mára, a következő posztban felmerészkedünk egy másik érdekes ISM sávba, 2.4GHz-re. Szó lesz WiFiről, nem csak pentest de rádiós szemszögből is.

 

 

Címkék: radio ISM 433 MHz RFINT PMR

A bejegyzés trackback címe:

https://chipmonks.blog.hu/api/trackback/id/tr196412799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása